TheSly blogja

A már említett faluban történő nevelkedésem folyamán - no meg annak a ténynek köszönhetően, hogy néhanapján még mindig hazalátogatok - egy újabb élménnyel lettem gazdagabb. Maga az esemény nem megy ritkaságszámba, kora gyermekkorom óta veszek részt ilyen szeánszokon, mikor is a ház (és még talán a szomszédságé is) apraja-nagyja összegyűlik egy hajnali órán, és rituálisan feláldozza a hosszú idő óta nevelt desznyót a nagy Hurka-Kolbász-Szalonna Istenség oltárán.
A most következő részek erőszakos jeleneteket tartalmaznak, ezért 18 éven aluli Olvasóink számára még felnőtt jelenlétében sem ajánlott!!! Azon felnőtt Olvasóinkat, akiknek gyenge az idegzete, nem szeretik az erőszakot, vegák, esetleg állatbarátok, megkérjük, hogy ugorjanak a történet harmadik részének (Desznyóvágás #3) utolsó, kiemelt bekezdésére! Köszönjük!
Alapesetben a vágás otthon történik, kicsi házunknál. Édesapám a gyilkos, én a tettestárs. Kemény munkával akár 6-7 óra alatt is eljutunk odáig, hogy a még röfögő áldozatból ínycsiklandó étkek készülnek - s már a gyilkosságnál használt eszközök is mind megtisztítva pihennek megszokott helyükön. Amennyiben ez az utolsó vágás is így történt volna, hát most nem lenne miről írnom.
S hogy ezt a “hagyományos” ceremóniát mi változtatta meg? A sztori röviden ennyi: Édesapám és egyik kedves cimborája - aki történetesen egy hentes - éppen koktélozgattak (lásd Munkáskoktél -a szerző) a szomszédos vendéglátóipari egységben, amikor is valamelyikük fejéből kipattant az ötlet, vágjuk a malacot náluk (mármint a hentesnél)! Neki profi felszerelése van, direkt erre a célra kifejlesztett és legyártott eszközök. Mennyivel egyszerűbb lesz! És eme logika zúdított ránk megannyi küzdelmet és szenvedést.
Most, hogy az eseményről és a körülményekről már ily szép összefoglaló készült, ismerjük meg az áldozatot is! Már majd egy éve nevelkedett nálunk egyik testvérével. Mitagadás szép nagyra meg is nőtt ez alatt az idő alatt. Cirka 180 kiló, széles hát - mintha gyúrt volna - tömpe orr. S hogy ne legyünk személytelenek - most szeretnék elnézést kérni minden olyan olvasótól, akinek van Rudi, Rudolf nevű ismerőse - ő volt Rudi. Szóval Rudi és Röfi együtt nevelkedtek az ólban békésen, gondtalan életet élve, a félelmet hírből sem ismerve. Amúgy falun csak ez a két malacnév ismert, ezeket vagy felváltva kapják a portán vendégeskedő malacok, vagy egyszerre, ha ketten vannak. Ha már három malac van egyszerre, akkor fogalmam sincs, mi lehet a harmadik név. Nálunk ilyen még nem fordult elő soha.
A haditerv a következő volt: a vágás szombaton történik, tehát péntek este Rudi átszállításra kerül a hentes ismerős portájára. Majd szombaton Édesapám és én, meg Édesapám egy haverja szolgálatra jelentkezünk a hentesnél hajnali fél 5-kor. Ezután megtörténik a célpont megsemmisítése, majd a nyomok eltüntetés (ergo a malac feldolgozása).