Látjátuk feleim szümtükhel,
hogy vogymuk:isá, iszonyou szaru
vogymuk. Pokoli milosztben
terömtevé elevé mi Istenünk
Porceliánt, és adutta valá nekünk
imádoásra bálványoá. És mind
Korcsmában valou vegyüsgyimilcsek-
bül ivoám napon elöte. Hiába
tiltutoak éngem egy gyimilcsistűl.
Pedig mondoák nekem, mért nüm
igyák: isá, ki mai napon iszon
az gyimilcsbűl, másnap halálnek
haláláal holsz.
Címkék: beszéd halotti újmagyar
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://thesly.blog.hu/api/trackback/id/tr31926988
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.